(előzmény)

„Nők a feminizmus ellen”. Meglehetősen megosztó téma. Innen indult az egész.

Ez a cikk, vagyishogy az alatta kialakult kommentfolyam váltotta ki belőlem ezt a blogot.

Sajnos nagyon kevesen (a cikk írói sem) koncentrálnak arra, hogy mit mondanak ezek a nők. Azt mondják, hogy köszönik, ők nem kérnek a feminista mozgalomból, mert (sajnos) vannak olyan feministák (nem mind ilyen, de így is túl sokan):

1. akik szerint minden férfi erőszaktevő (#YesAllMen, PiV=rape).
2. akik erőszakkal sulykolják a nő=áldozat&férfi=erőszaktevő modellt (Duluth-modell), annak ellenére, hogy ez a valósággal köszönőviszonyban sincs.
3. akik szerint ha egy férfi a metrón nem diótörő-pózban ül, az a nők elnyomása (#Manspreading).
4. akik szerint a okostelefonok férfisoviniszták.
5. akik szerint a férfiakat semmilyen hátrány, megkülönböztetés vagy sérelem nem éri a nemük miatt.
6. akik szerint két részeg ember közötti szexuális aktus esetén a férfi automatikusan erőszaktevő, a nő pedig áldozat.
7. akik szerint a nők felsőbbrendűek.
8. akik férfigyűlölők.
9. akik szerint az ajtó nyitvatartása, csomagok cipelésébel való segítségnyújtás stb. mind a nők elnyomása.
10. akik úgy szeretnének egyenjogúságot, hogy egyes állampolgároknak a többinél több kiváltságot, lehetőséget és jogot adnának, pusztán a nemük miatt.
11. akik szerint az a nő, aki karrierépítés helyett a családjának szenteli minden idejét, elnyomás alatt él. Akkor is ha ő döntött így, teljesen tudatosan, sőt: minden vágya ez volt.
12. akik a politikai leszbianizmust támogatják.
13. akik szerint nekik, mint nőknek mindent szabad, de „a férfi az legyen férfi”.
14. akik szerint egy bántalmazott férfi vicces, szánalmas, kinevetnivaló, „nem férfi”.
15. akik szerint minden nő szép, de a férfiak néhány kivételével mind rondák.
16. akik szerint egy kövér nő gyönyörű, de egy alacsony férfi szánalmas.
17. akik szerint ha egy férfit megver egy nő, az vicces.
18. akik szerint ha egy férfit megerőszakol egy nő, az vígjátékba illő.
19. akik szerint ha egy idősebb nő fiatalkorú fiúkat erőszakol, az felszabadult, modern, kiteljesedett nő, a fiúk pedig örüljenek a szerencséjüknek.
20. akik szerint nő és férfi között tényleg-de-tényleg semmilyen különbség nincs (azon kívül hogy a férfiak mind erőszaktevők, mármint).
21. akik szerint férfiak nem lehetnek feministák.
22. akik szerint az antifeminista nők legalább olyan rosszak mint a pedofilok.
23. akik szerint a férfiaknak célzottan meg kell tanítani, hogy ne erőszakoljanak meg senkit.
24. akik támogatják a kollektív bűnösség gondolatát, ha férfiakról van szó.

Ha Te feministaként:

• a fentieket tagadod,
• kifogásokat keresel rájuk,
• bármelyiket tudatosan és büszkén elköveted,
• nem veszel a róluk tudomást,
• úgy reagálod le őket, hogy aki felvetette őket, az bizonyára férfi / férfiak kedvében járni kívánó nő,
• azzal az alapfeltételezéssel állsz hozzájuk, hogy bizonyára nem elég tájékozott, aki ilyeneket állít,
• a fentiekkel kapcsolatosan nem látsz kivetnivalót,

akkor nem vagy igazi feminista.
Lehet, hogy a mozgalom része vagy, de az ideológiát sajnos nem sikerült elsajátítanod.

Ha még mindig úgy gondolod, hogy igazi feminista vagy (azaz tudod, érted és elismered, hogy a fenti problémák léteznek), de bajod van az antifeminista nőkkel (úgy általánosságban): miért azokkal van problémád, akik a fentiek miatt nem merik magukat feministának vallani, és nem akarnak közösséget vállalni a fentiekkel?
Nem azokkal a feministákkal kellene felvenned a harcot, akik Téged is lejáratnak a fenti viselkedéssel?

Ha igazi feminista vagy, nyilván tudod, hogy nagyon nem a nemek közti egyenjogúsággal van azoknak problémája, akik gyülölközőnek, képmutatónak és erőszakosnak bélyegzik meg a feminizmust. Miért azokat hibáztatod, akik nem kérnek egy olyan mozgalomból, amit ennyire gyülölközőnek, képmutatónak és erőszakosnak tapasztalnak?

S elébe kerülök a dolgoknak: ezt a kérdést nem lehet megfordítani. Nem tehetjük fel ugyanígy, hogy miért kell hibáztatni azokat a feministákat, akik ennyire veszélyesnek, erőszakosnak, elnyomónak tapasztalják a férfiakat. Tudod miért nem? Mert feministának lenni döntés.

És ha igazi feministának mondod magad, vállalod vele az egész bandát. A jókat, rosszakat egyaránt.
Most tényleg: ha igazi feminista vagy, bizonyára te sem örülsz, hogy a fenti rossz feministák léteznek.
De nem értem, akkor miért csodálod, hogy van olyan, aki nem kíván egy kalap alá kerülni velük?

Kezdjük ezzel: feminista vagyok, de nem vagyok feminista.

Feminista vagyok, mert a női egyenjogúság, vagyishogy pontosabban szólva a nemek közti egyenlőség, olyan közel áll a szívemhez, mint kevés más dolog a világon. Sőt mi több, éppannyira, mint amennyire feminista vagyok, férfijogi aktivista is. Nem is értem, a kettőnek miért kellene kizárnia egymást. Ez nem egy libikókaszerű játszma, ahol ha valaki fent van, a másik meg lent. Rengeteg aspektusa van a nemek közti egyenlő(tlen)ségnek, és van ahol a nők húzzák a rövidebbet, van ahol a férfiak. Nem számít az sem, ki és hányszor, főleg, hogy ezt objektívan megítélni nehéz, ha nem lehetetlen. Az számít csak, hogy ha valaki önhibáján kívül hátrányba szorul, azt a helyzetet próbáljuk orvosolni.

De nem vagyok feminista (sőt, férfijogi aktivista sem), méghozzá azért, mert bár a dolog elméletével nagyon is egyetértek, és ugyan egyaránt támogatom a nők és férfiak jogait, a mozgalommal nem tudok azonosulni. Nem tudok, mert hiába a jó szándék, ha a megvalósítás sokszor – valljuk be – kívánnivalót hagy maga után.
S ha te olyan feminista vagy férfijogi aktivista vagy, aki erre most felvonja a szemöldökét, és nem látja, hogy mi kritizálnivaló van az adott mozgalmom, akkor az az igazság, hogy Veled van problémám, és (többek között) Miattad nem tudok az adott mozgalommal tiszta szívvel azonosulni. És az az igazság, hogy kettőnk közül akkor egyértelműen én vagyok az igazi feminista.

Tisztázzuk: attól, hogy a feminista mozgalom része vagy, sajnos még lehetsz szexista (nőket és férfiakat illetőleg egyaránt!). Ugyanígy, attól, hogy nem vagy szexista, még nem biztos, hogy része kívánsz lenni a feminista mozgalomnak. Kétféle feminizmus van, ugyanis, és a kettő egyszerre, egymástól viszonylag függetlenül létezik:

• feminizmus mint ideológia: azaz a hit, hogy a nők és férfiak egyenlőek, és ezt a különféle jogaiknak is tükröznie illenék.
• feminizmus mint mozgalom: azaz az a képlékeny közösség, ami ezt a fenti hitet magáénak vallja, és ennek nyomán küzd a nemi egyenlőségért (és azon belül is főleg – szinte kizárólag – a nők jogaiért).

Feminista lehetsz akkor, ha az ideológia a sajátod; s lehetsz akkor, ha a mozgalom részese vagy.

Érted már?

Feminista vagyok, mert hiszek abban, hogy a nők és férfiak egyenlőek.
Nem vagyok feminista, mert nem tudok azonosulni a feminista mozgalommal.

(folytatás)